Szembesülés magammal és Indiával


2019.12.19.  Szembesülés

Már jóideje itt vagyok. Ez itt egy igazi tükör. Bő másfél éve voltam itt utoljára és ezalatt elveszítettem valamit a táncomból. Nem mintha ezt nem tudtam volna, de most nehéz szembesülnöm. Olyan, mintha csak egy üres lényegtől mentes keretem lenne. Rahul mindig azt tanítja, hogy ő nem tud megtanítani táncolni, csak egy keretet tud tanítani, magát a technikát, amely tiszta keretben meg tud mutatkozni a tánc, ami bennem van és nekem kell felfedezni. Jobban meggondolva a keretem is eléggé megkopott. Akkor mim van egyáltalán. … Nem baj… Azért vagyok itt, hogy ...


2019.12.21.

Bármennyire is furcsa sikerült megfáznom. Nappal harminc fok van, éjjel olyan tizenöt. Most azért lehűlt kicsit. Van itt egy csomó szabály, amit be kell tartani. Mert egyszerűen ők élnek ezen az éghajlaton, és ha mondják, hogy hideg van, akkor el kell fogadni és sapkát venni például. Azért tegyük hozzá, hogy tizenöt fokban aludni nem olyan kellemes. Egy hete még ventillátorral aludtam, de itt is beköszöntött a “tél”. Ők így nevezik. :) Mindenesetre Innát már három napja nem láttuk, akkor elmentem vele a kórházba, kapott két injekciót, mert eléggé nem volt jól. Este azt hiszem melegítek egy kis vizet, és beáztatom a lábam. A sarkaimat már teljesen szétvertem. 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy csendes nap a maharikra emlékezve

A tejföl fölött

Irány Orissza!