A születésnapom

-


2019.12.10. A születésnapom

Az ünneplés sorozat nem ért véget. Bhubaneswarba érkezve rögön másnap volt  a születésnapom. A legnagyobb ajándék, hogy itt lehetek, és végre magammal vagyok. 

Sosem szoktam beteg lenni Indiába érkezve, de lehet, hogy most túl sok mindent összeettem. Plusz a tegnapi Puri utazás elég gyomor mozgató volt. Kicsit gyorsan jöttünk visszafelé, szóval sikerült megszabadulnom éjjel a gyomor tartalmámtól. Lehet kicsit izgultam is a mai első órától, mivel több mint másfél éve nem táncoltam a mesterem előtt. Hát elég gyenge voltam reggel, de azért összeszedtem magam, és 10-re átmentem Rahulhoz. Elképzeltem, hogy hogy fogok reagálni mikor leszid, hogy hogyan táncolok. De igazából semmi erőm nem volt, így bár sohasem hozok fel mentséget, gondoltam egy mentségem már lesz. Mondjuk nem is kell kifogás, mert Rahul azonnal látja azt is, ha valamin örlöm magam legbelül és mond hozzá pár szót, hogy segítsen. Az, hogy mentálisan kész legyek az órára még fontosabb mint, hogy fizikálisan. Rahul sokat tanít erről. Ha látja, hogy tele van más gondolatokkal a fejem, akkor hazaküld. Ilyenkor egyébként nem haragszik. Mert tudja, hogy a fejben rendet tartani nem olyan könnyű, mint a testünkből vért izzadva táncos testet formálni. 

Szóval visszatérve.. Indiában ugye egy biztos, ahogy már említettem, nem úgy lesz, ahogy eltervezted. Megérkeztem A mesterem házába… Rahul szintén nem volt jól, kicsit lázas és a karját is meghúzta előző nap, így a ma reggeli összes gyakorlása csúszott, plusz el kell mennie hamarosan egy egész napos tánc fesztivál megbeszélésre, amiről késő este fog visszajönni. Megkért, hogy helyettesítsem, és az izraeli tanítványának Innának tanítsam meg a következő részletet a koreoból. Délután pedig jönnek az indiai gyerekek, két 12 éves kislány, akiknek az új alaplépéseket és koreot kell tanítani, gyakorolni. Namost az új alaplépéseket én sem tudom, így ezt megmutatta ott helyben a nappaliban mintegy öt percben. Kicsit úgy érzem túlságosan bízik bennem Rahul. Inna nemsokára megérkezett, és elkezdtem vele gyakorolni. A gyerekek is ügyesek voltak. Sokat tanultam. Rahul betoppant a gyerek óra végére, de csak egy pár percre ugrott  haza. 

Este aztán felkerestem a fogorvost, mert még várt rám egy varratszedés, mert sikerült úgy elindulnom, hogy ezt itt kellett megoldanom. A fogorvost ismerem amúgy, a rendelője ott van közel hozzám. Így telt a születésnapom. A gurum bizalmát kaptam. De még nem látott. 

(A fotó két évvel ezelőtt készült a születésnapomon itt.)

Megjegyzések

  1. rezo2019. december 14. 1:10

    Olvasva a levelet, hááát jól összejött minden egyszerre. Jobbulást kívánok! :)
    Örülök, hogy órát tartottál, ebből is látszik, hogy jó vagy nagyon, a mester rád bízta az órákat. :)
    Nagyon jók az írásaid. Érdekesek. Mindig várom. :) Szép napokat! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szembesülés magammal és Indiával

-
Kép
2019.12.19.  Szembesülés Már jóideje itt vagyok. Ez itt egy igazi tükör. Bő másfél éve voltam itt utoljára és ezalatt elveszítettem valamit a táncomból. Nem mintha ezt nem tudtam volna, de most nehéz szembesülnöm. Olyan, mintha csak egy üres lényegtől mentes keretem lenne. Rahul mindig azt tanítja, hogy ő nem tud megtanítani táncolni, csak egy keretet tud tanítani, magát a technikát, amely tiszta keretben meg tud mutatkozni a tánc, ami bennem van és nekem kell felfedezni. Jobban meggondolva a keretem is eléggé megkopott. Akkor mim van egyáltalán. … Nem baj… Azért vagyok itt, hogy ... 2019.12.21. Bármennyire is furcsa sikerült megfáznom. Nappal harminc fok van, éjjel olyan tizenöt. Most azért lehűlt kicsit. Van itt egy csomó szabály, amit be kell tartani. Mert egyszerűen ők élnek ezen az éghajlaton, és ha mondják, hogy hideg van, akkor el kell fogadni és sapkát venni például. Azért tegyük hozzá, hogy tizenöt fokban aludni nem olyan kellemes. Egy hete még ventillá
További információk

Saraswati Puja

-
Kép
2020.02.01. Saraswati Puja Rahul házában nemcsak táncolunk de a hindu ünnepekhez is csatlakozunk, amiből minden hétre jut egy legalább. Persze vannak kiemeltek, ilyen például a Saraswati Puja. Saraswati a tudás és művészetek istennője, ezen a napon minden hindu családban és templomban őt imádják. A bonyolult szertartást speciális étel felajánlást követi, amit a vendégekkel együtt eredetileg banán levélen tálalnak.  Ettől a naptól Jagganath leveti a téli ruháját, szóval itt innentől már tavasz van.  Kezdetben nem értettem miért neveznek itt télnek bármit is, de elfogadtam, hogy itt a tél olyan, mint nálunk egy közepes augusztusi nap. Az év többi részében folyamatosan mindenhol izzadsz.  Most úgy adódott, hogy mindhárman, Rahul külföldi tanítványai, itt vagyunk egyszerre, így megragadtuk az alkalmat, hogy egy közös képet készítsünk Rahullal és később Naziával is. Inna Izraelből, Mio Japánból és én Magyarországról.
További információk

Egy csendes nap a maharikra emlékezve

-
Kép
2020.01.10. Jó régen írtam már. Ahogy beköszöntött ez az év én azt hiszem hangulatot váltottam. Mindig eljön az a pillanat, mikor igazán megérkezek ide, és már nem érdekel más. Az év első hete elég nehéz volt érzelmileg. A dráma kezd kiterjedni térben és időben. Az életem szappanoperája soha nem látott fejezeteket bontakoztat ki, amelyen én belül csak csendesen mosolygok. Az érzelmek végtelen spektrumát járjuk át rövid időn belül, és ha már így, akkor legyen mindenből a maximum. Mert miért ne? Néhány napja volt egy portugál Odisszi táncos vendége Rahulnak, aki kérdéseivel fantasztikus témákat érintett, mi pedig ittuk Rahul szavait, ahogy a Jagannath templom béli shakta, saiva és vaishnava imádatról beszélt. A legizgalmasabb téma mégis a mahari tradíció volt számomra. A maharik templomi táncosnők voltak, akik tulajdonképpen Jagannath feleségei, és a napi tánc felajánláson kívül teljes életüket Jagannathnak szentelték. Akiknek ez egy kicsit ismeretlen, azoknak íro
További információk