Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december, 2017

Meghittség

Kép
A facebookra írtam a következőt: Általában blogot írok, mert szeretném megosztani mindazt a sok értéket, amit az utazásaim alatt kapok. Ezek nem feltétlen külső dolgok. Legalábbis nekem nem azok a legfontosabbak, hanem minden, amit a helyzet ad nekem belül. Az ahogyan látom az itteni emberek életét, hogyan élnek ők. Hogyan szeretnek ők. Közben távlatból látom hogyan élünk és szeretünk mi otthon.  Itt minden héten van egy ünnep, örökké nyár van, az édességek túl édesek, a társadalmi és csaladi kötelességek, elvárások és szabályok túl fontosak,  míg az utakon senki sem törődik a szabályokkal. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ha mi így vezetnénk otthon, egy héten belül kihalnánk azt hiszem.) Mégis ez az a társadalom, ami az emberi módon való létezés tudományát őrzi a kultúrájában szentírásaiban és talán a hétköznapjaiban  évezredek óta. A környezetnek sokkal nagyobb hatása van mint azt hisszük. Mégis a pillanat megélése rajtunk múlik. Sok évvel ezelőtt ezen a napon volt egy külsőre

Konark fesztivál

Kép
2017.12.08. Konark fesztivál Végre megjött az áram a szobámba. Már órák óta kényszerpihenőn vagyok, mert minden amit terveztem, ahhoz kellett volna áram. Semmi baj, mert amúgy is nagyon kimerült vagyok. Öt napig tartott a Konark fesztivál, és ebből én négy napot ott voltam. Csak csoportok léptek fel, és az igazat megvallva, nem volt annyira felemelő egyik másik, bár szép fotókat készítettem. Nagyon színes volt a műsor, az indiai táncok közül majdnem minden felsorakozott. Minden nap volt Odisszi és ezen kívül Bharatanatyam, Kuchipudi, Kathak, Manipuri és Mohini Attam. Az előadások után és előtt nem maradhat el a szakmabeliek találkozója, a mesterek köszöntése sem. Szóval ez egy igazi kulturális esemény. Az oda- és visszaút egy irányban két óra, és igen rázós gyomorforgató. Mára meg érkezett valami eszelős időjárás, iszonyatos hideg van, és zuhog az eső. Anyukámnak mondtam, hogy fázom, ő meg mosolyogva kérdezte, mert tudja, hogy 30 fokban is tudok fázni, hogy mi asz a hideg ott. Szóv

Walkathlon

Kép
2017.11.27 Walkathlon, Bhubaneswar 2017. Az egészség megőrzése érdekében, az emberek itt Indiaban reggelente úgy 6 és 8 között illetve este naplementekor sétálnak, pesze főleg az idősebb generáció. Kevesebben vannak, akik futnak. A lényeg,  hogy idén először került megrendezésre a Walkathlon, amin 60 felettiek vehettek részt. Én önkéntesként voltam jelen a rendezvényen, mint Pilates oktató. Mondanom sem kell, hogy a körülbelül 200 résztvevőből összesen öt nő volt.  A szervezői oldalon pedig ketten. Én voltam az egyetlen nem indiai.  A legidősebb versenyző 96 éves volt. Reggel 7kor kezdődött, engem egy önkéntes atléta srác vett fel motorral reggel hatkor. Ahogy céljába értünk én voltam az egyik érem átadó. Utána pedig sokféle programból én voltam az egyik,  ahol pilatest lehetett kipróbálni. Összességében mindig nagy élmény foleg egy ilyen fantasztikus szervezői csapattal részt venni bármiben. Az orvosom,  aki meghívott erre a programra Spanyolországban töltött egy évet. Az ő szem

A legjobb kezdés

Kép
2017. november 25. Szóval már nyakig benne vagyok, pedig négy napja érkeztem. Azok kedvéért, akik azt gondolják, hogy nekem olyan nagyon könnyű ide megérkezni, és itt lenni mondom, hogy nem az. Az életem egy folyamatos utazás, és pakolás. Ahogy megérkeztem máris egy fantasztikus előadásra mentünk. Ezt úgy kell érteni, hogy a 24 óra repülőzés és reptéren bóbiskolás után kb. 1 óra pihenést követően mentem az előadásra. Nagyon megérte, bár a szememet sokszor alig bírtam nyitva tartani. Rahul a táncmesterem személyes vendége Janaki Rangarajan bharatanatyam előadását láthattuk, ami őszintén lenyűgözött. Belinkelek nektek egy darabot belőle, de videón nem adja vissza azt, ami élőben történik. Hihetetlen erő, könnyedség és kidolgozottság sugárzik a táncából, ami mégis minden pillanatban élő és friss marad. Már azon gondolkodtam, hogy tőle kéne tanulnom, így viccelődtem Rahullal, de persze egy percig nem hitte, hogy komolyan gondolom. https://youtu.be/dHkK8B7VILg Másnap ugyanerre a fesztiv

Üdv. Bhubaneswarból

Kép
2017. 11.24. Ismét Bhubaneswarban Újra itt Orissza fővárosában, Bhubaneswarban, hogy folytassam a tánctanulást. (Azok kedvéért, akik most kapcsolódnak, 2006 óta jártok ide évente pár hónapra.  Az elmúlt két évben viszont összesen másfél évet töltöttem itt ösztöndíjjal.) Néhány napja érkeztem, és többé kevésbé már kicsomagoltam az itteni háztartásom, ami Rahulnál a táncmesteremnél volt elraktározva öt  dobozban. Ezekben van a konyha felszerelesem, az indukciós főzőlapom és néhány ruha. Sokat nem tudtam pihenni. A mai napon találkoztam azzal az orvossal, aki 2016 novemberében vizsgálta meg a kezemet, amit pont ma egy éve sikerült elrepesztenem, miközben két indiai szuperhős egy motorról próbálta elszedni az értékeimet. A telefonomat megmentettem, de én csúnyán összetörtem magam. Szóval ez volt az a nevezetes nap. De hogy pozitívra váltsak, holnap után lesz a Walkathlon, ami 1 km-es sétát jelent az idősebb generációnak címezve. Reggelente itt sokan sétálnak a parkban. Van külön olyan