A legjobb kezdés
2017. november 25.
Szóval már nyakig benne vagyok, pedig négy napja érkeztem. Azok kedvéért, akik azt gondolják, hogy nekem olyan nagyon könnyű ide megérkezni, és itt lenni mondom, hogy nem az. Az életem egy folyamatos utazás, és pakolás.
Ahogy megérkeztem máris egy fantasztikus előadásra mentünk. Ezt úgy kell érteni, hogy a 24 óra repülőzés és reptéren bóbiskolás után kb. 1 óra pihenést követően mentem az előadásra. Nagyon megérte, bár a szememet sokszor alig bírtam nyitva tartani. Rahul a táncmesterem személyes vendége Janaki Rangarajan bharatanatyam előadását láthattuk, ami őszintén lenyűgözött. Belinkelek nektek egy darabot belőle, de videón nem adja vissza azt, ami élőben történik. Hihetetlen erő, könnyedség és kidolgozottság sugárzik a táncából, ami mégis minden pillanatban élő és friss marad. Már azon gondolkodtam, hogy tőle kéne tanulnom, így viccelődtem Rahullal, de persze egy percig nem hitte, hogy komolyan gondolom.
Másnap ugyanerre a fesztiválra mentünk, ahol Rahul által nagyra becsült Sonali Mohaparta lépett fel, akinek szintén Guru Durga Charan Ranbir a mestere. Róla tudni kell, hogy nem jól hall, valaki szerint semmit, de azért olyanok kevesen vannak, akik abszolút elveszítik a hallásukat. Szóval mindezzel a hátránnyal és azzal, hogy már nincs kondiban olyan elképesztő táncot láttunk tőle…
Ezek után biztos voltam benne, hogy jó helyen vagyok itt Bhubaneswarban az Odisszi földjén. Utána pedig Rajendra Gangani adott elő Kathak táncot, akinek az unokatestvére Rajesh Gangani, a budapesti ACC Indiai Kulturális Központ tabla tanára.
Holnap Walkathlon…
Megjegyzések
Megjegyzés küldése